Köszöntés

"Nézzünk áhítattal minden munkára,
mit emberi kéz végzett,
a legkisebbre is:
mert minden munkában
titokzatos zene,
a dolgos kezek muzsikája hallik."
(Fritz Wolke)

Tizenhét évesen varrtam magamnak az első táskát, de hosszú idő telt el azután, mire rájöttem, hogy mások éppen olyan szívesen hordják amit varrok, mint én.
Ma már fő tevékenységként varrok. Az általam készített dolgok amellett, hogy szépek, mindig valami funkciót töltenek be, hasznosak saját részre vagy ajándéknak. Főbb termékcsoportjaim: táskák, táskába való kiegészítők,szatyrok, könyvborítók, lakástextil: takarók, párnák, terítők, fali tárolók, alátétek.
2014-ben elhatároztam, hogy életem hátralévő részében nem akarok dolgozni! - mert aki a hobbijából él, az soha nem dolgozik.
Elérhetőségeim: ombolicu kukac gmail.com
tel: 06207722240

2013. december 16., hétfő

Az adventi vásár

Aki rendszeresen követi a bejegyzéseimet az tudja, hogy hetek óta minden szabad időmben varrtam és akik körülöttem élnek tudják, hogy minden időmet szabaddá tettem, hogy varrjak. Mindenek előtt szeretném megköszönni a  családomnak, a főnökasszonyomnak, hogy elnézték nekem ezt a más dimenzióban való létet. Ugyanis, ha varrok, akkor nincs más számomra, csak a varrás! Megnyugtat, örömmel tölt el.
Nagy izgalommal készültem az első vásárra a portékáimmal. 

Zsuzsival jó előre megterveztük, hogy nagyjából mit varrok, aztán néhányszor "nettósítottunk" . Ez azt jelenti, hogy menet közben úgy láttam, nem lesz idő valamire, akkor kihúztam, esetleg valami mást terveztem és varrtam helyette. Aztán, amikor egy új anyagot vettem, akkor abból kellett alkotni... Végül azt mondhatom, hogy így volt jó, ahogy volt.


Szombat este nekiláttunk leltárt készítettünk, beáraztuk a termékeket, Zsuzsi átnézett mindent egyenként, levágta a lógó szálakat, elégette a szalagok végét, felvarrta a gombokat, én pedig befejeztem, amit még géppel kellett varrni. Hajnali fél kettőkor még azon járt az agyam, hogy minden rendben van-e?



 

Reggel 8-kor keltünk és kb 9-kor már ébren is voltunk :) Fél 10-re kellett menni. Már több árus ott volt, kijelölték a helyünket és Zsuzsi ügyesen kipakolt. Én még teljesen nem voltam ébren... Színek szerint rendezte a portékát.






 Így nézett ki együtt távolabbról, amíg még mind együtt volt.

 Piros, lila oldal

 Alátétek, fali zsebes, táskák, pzs tartók...



 A kék, barna, kékfestő oldal. Nagy sikere volt a kékfestőnek. Többen mesélték a régi emlékeiket a kékfestővel kapcsolatban. Volt, akinek ilyen ruhája volt, volt aki arról mesélt, hogy mosás után eltűntek róla a virágok... Meglepő módon a fiatalok is szívesen vásárolták. Egyébként a kékfestőnek egyszer szeretnék egy egész bejegyzést szánni - megérdemli.


Háttérben a megnyerhető karácsonyi futó! Kiváncsi vagyok, hogy ki nyeri. A hűséges olvasóimnak elárulom, hogy egy pótdíjat vagy bánatdíjat ajánlottam fel annak, aki a legtöbbször megosztotta. Ma este minden kiderül :)!!!!!
 
 Sokak kedvence a csajos rózsaszín-csíkos szett.
 Még egyszer közelről a kékfestők.



 Hátul a sarokban lévő táskát ajánlottam fel a vásár rendezőinek tombolatárgynak. Fődíjként sorsolták ki. Gratulálok a nyertesnek!

 Néhány kép a vásárról, amikor már vásárlók is voltak...
 Délutáni forgatag bentről kifelé...
 Előtérben a nagy karácsonyi futóval - ami még mindig meg van, aki szeretné még megvásárolhatja.

Dél körül megérkezett Anita az unokatestvérem, aki váltotta Zsuzsit és velem maradt estig. Együtt fagyoskodtuk végig a napot, együtt hallgattuk délután a népzenét és néztük a vidám táncra perdülőket.

 Utolsóként, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni Anitának  a segítségét. Annyira megkönnyítette a dolgomat, hogy szinte nem is volt tennivalóm... Precízen vezette a könyvelést és velem örült minden újabb eladásnak. A hideg ellenére mégis azt mondhatjuk szép napunk volt!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése