Köszöntés

"Nézzünk áhítattal minden munkára,
mit emberi kéz végzett,
a legkisebbre is:
mert minden munkában
titokzatos zene,
a dolgos kezek muzsikája hallik."
(Fritz Wolke)

Tizenhét évesen varrtam magamnak az első táskát, de hosszú idő telt el azután, mire rájöttem, hogy mások éppen olyan szívesen hordják amit varrok, mint én.
Ma már fő tevékenységként varrok. Az általam készített dolgok amellett, hogy szépek, mindig valami funkciót töltenek be, hasznosak saját részre vagy ajándéknak. Főbb termékcsoportjaim: táskák, táskába való kiegészítők,szatyrok, könyvborítók, lakástextil: takarók, párnák, terítők, fali tárolók, alátétek.
2014-ben elhatároztam, hogy életem hátralévő részében nem akarok dolgozni! - mert aki a hobbijából él, az soha nem dolgozik.
Elérhetőségeim: ombolicu kukac gmail.com
tel: 06207722240
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: takaró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: takaró. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 6., péntek

Az új takaróm - Zsuzsi bejegyzése

Üdv nektek ismét a rongyoszsákból! :)


Régen jelentkeztünk már, de nehogy azt higgyétek, hogy tétlenek voltunk. Az adventi vásár után új ötletek, új tervek bontakoztak ki, és el is kezdtünk ezek megvalósítását. Amiről ma írok, az inkább mellékvágánynak mondható ehhez képest, de mindenképp az új ötletek ihlették. Nem csigázlak tovább, mostanában csodaszép takarók készülnek a rongyoszsákból. Már egy ideje fontolgattuk Anyuval, hogy nagyobb fába kellene vágni azt a fejszét, ami látványosabb, grandiózusabb. Ugyan varrt már néhány takarót (itt, itt és itt olvashattok róluk), de emlékszem, ezek mindegyike nagyon nehéz szülés volt. Azt éreztem, hogy fél a patchwork blokkoktól. 


Mígnem addig dumáltam, hogy elkezdett inspiráló videókat nézni, és mire legközelebb hazajöttem, elkészült egy takaró előlapja, egy párna, és még egy csomó blokk csak úgy próbaként. Anyu rájött, hogy ez megy neki. (Jeeeeeee :D ) Volt is közöttük egy olyan, ami különösen tetszett. 
Kicsit szabálytalan, kicsit bohém, sokféle anyagból, pont illett abba a koncepcióba, amit még kb decemberben kitaláltam. Akkor ugyanis összeválogattam egy köteget olyan anyagokból, melyek már hónapok-évek óta hánykódtak és foglalták a helyet a varrószobában. Pasztellszínűek, drapposak, rózsaszínek, sárgák, köztük a legtöbb csak egy jól sikerült mintájú ágynemű. És összeállt minden. Az anyagok, a minta...



 Ahogy az lenni szokott, anyu kicsit szkeptikus volt. Ezek túl egyformák, nem kellene bele valami kontraszt? Kockás anyagok vagy egyszínű, vagy valami? Neeem. Oké, de akkor a blokkokat mivel választjuk el? Nyersszínű anyaggal? Semmivel, a blokkok egymás mellett lesznek. Megterveztük a takarót, kiszabtuk és összeraktuk a blokkokat. És anyu összevarrta, és láss csodát, ez nagyon szép lett! :) Készült hozzá egy éneklő madárkás párna is.

Sajnos ma zuhog a hó és szürke az ég, így a képek is szürkék lettek... De megpróbálom később majd napfényben is.


Az egészből az lett a konklúzió, hogy kettőnknek egész más a stílusa, ha foltvarrásról van szó. Anyu a letisztult kontrasztokat szereti, én szívesen zsúfolok össze sok mintás anyagot, de igazából mindkét elképzelés megállja a helyét. Nemsokára láthattok majd olyan takarókat, amik anyu ízlése szerint készültek! Tegnap este is készült egy előlap ugyanezzel a blokkal, de majd látjátok, mennyire más hatást kelt! :)


2012. december 3., hétfő

Rongyoszsákból takaró 2. befejező rész:)

Elkészült! Már lassan egy hete, de csak kedden kapja meg a tulajdonosa, mindketten türelmetlenül várjuk a keddet!  El kell mondanom, magam sem gondoltam volna, hogy ennyire mutatós lesz. Szívesen, nagy szeretettel és sok türelemmel varrtam ezt a takarót. Mint már korábban is írtam, hogy aki közel áll a szívemhez, azoknak valahogy másképp készülnek a dolgok. Több gondot fordítok rá, alaposabban megtervezem. Igyekszem a megrendelő egyéniségéhez igazítani, mi illene hozzá, miket szeret stb.
 Így volt ezzel is. Dia nagyon közeli barátnőm, bár nagyon bízik az izlésemben, mégis kicsit izgultam, hogy tetszeni fog-e neki. Sokszor átgondoltam, átbeszéltük Zsuzsival, hogy milyen legyen. Melyik színek, milyen arányban, hány virág, hány kocka, hány cm. Csak a varrás - tervezésen, festésen szabáson kívül - 15-16 óra. Minden percét élveztem. Ahogy a színes rongyokból összeállt a takaró, ez egy csoda. Hálás vagyok Istennek az erőért és bölcsességért, a kézügyességért, amivel megajándékozott, hiszen nem csak a takaró tulajdonosának, de nekem is sok örömöt jelent. Amit legutóbb láthattatok belőle, még csak sejteni lehetett, hogy takaró lesz. Igazi formáját tűzés után mutatta meg. Amint látszik három csíkból állítottam össze. A három csíkot egyenként szendvicseltem, tűztem, majd egymáshoz varrtam őket és ezután hátlapoztam. Korábban a takarókat előbb összevarrtam azután tűztem le. Egy nagy takarónál nagy macera. Most kísérletképpen csíkokat tűztem és sokkal könnyebb volt. Ha csak a minta engedi ezután is így fogom varrni. Hátlapnak egy barack színű anyagot kapott. Széléhez külön festettem sötét lila nagyon márványos anyagot. Úgy érzem feldobja, nagyszerűen keretezi.

Itt még hátlapozás és szegés előtt

A kész takaró
Két helyes kis párna is készült hozzá
Egy kocka közelről a takaróból

Néhány kép nappali fénynél:


Vidám, fiatalos, csajos, világos ugye? - mert ez volt a kérés...

 Két párna
 Egy kocka közelről
 A párna hátulról

2012. november 18., vasárnap

Rongyoszsákból takaró?

Nem régiben Zsuzsi írt egy bejegyzést, amiben bemutatta az általa festett gyönyörű anyagokat. Eddig a varrószobám polcát díszítették és elmondhatom jó volt rájuk nézni. Na, de nem ezért készültek.  Eljött a pillanat, amikor Zsuzsi is itthon volt és nekem sem volt ennél sürgősebb dolgom. Ma délután megterveztük és kiszabtuk a takarót.
El kell mondanom, hogy a takaró nagyon kedves barátnőmnek Diának készül. Még az esküvő előtt kérte, hogy majd, ha lemegy a nagy hajtás akkor szeretné, ha varrnék neki egy takarót. A kívánsága az, hogy ne legyen sötét, vidám, fiatalos és csajos legyen. Ezért a fagyiszínek mellett döntöttünk. Mivel én nem tanultam a foltvarrást semilyen iskolában sem tanfolyamon, hanem magamtól a netről, könyvekből és folyóiratokból, ezért nem annyira természetes, hogy valaminek hipp-hopp nekiállok és megvarrom. Egy-egy munkámat napokig, sokszor hetekig tervezem, gondolkodom rajta, hogy milyen legyen, mivel kezdjem. Lépésről lépésre megtervezem gondolatban többször is. Aztán amikor eljön az idő, hogy megvalósítsam, akkor papírt és ceruzát veszek elő és rajzolok. Ez most is így történt.


Ebből nehéz elképzelni, hogy egy takaró tervrajza, pedig az. Ami a legérdekesebb, hogy még ki is igazodok rajta ... ma:) de egy hónap múlva?
Ezután összeszeámoltuk, hogy melyik színből mennyi anyag van, melyik kockát milyen színűre szeretnénk. A kiszabás nem tartott sokáig. Ezután a földön egymás mellé raktuk a kiszabott kockákat.
Zsuzsi ötszírmú virágot tervezett és készített hozzá sablont. Ennek segítségével 6 db virágot szabtunk ki. Rábpróbáltuk a kockákra, hogy melyik hol nézne ki jobban...

Ezután a virágokat sűrű cikk-cakk öltéssel felvarrom a kockákra.


Amikor elkészült, akkor a kockákat egymáshoz varrom. Az első csík elkészült:


Mindhárom csík egymás mellett.

,Azért ezt látva már nem kell olyan sok fantázia elképzelni, hogy ebből takaró lesz.


Mára viszont ennyire futotta. Ha néhány napig nem jelentkezem azért, mert dolgozom rajta. Addig nem kezdek apróságokba, amig nem fejezem be a takarót. Most látom már, hogy még anyagot kell festenem hozzá. A szélét még nem tudom milyen színnel szegem be, de azt meg kell festeni. Holnap azt hiszem azt készítem el. Még ezután jön a szendvicselés, a tűzés, hátlapozás, szegés. Igyekszem nappali képeket készíteni a következő fázisokról, hogy élethűbb színeket lássatok.
folyt.köv....