Nagy szeretettel köszöntöm a hűséges olvasóimat! Sokáig hallgattam, ami nem jelenti azt, hogy nem csináltam semmit! Sőt, mostanában igenis sok mindennel foglalkoztam, csak nem blogoltam. Ígérem, nem fogok máskor ilyen sokáig hallgatni!
A beszámolót talán a legfrissebb alkotásom bemutatásával kezdem. Tegnap egy nagy tortát készítettem egy nagy alkalomra. A gyülekezetünk legidősebb és egyben legfiatalabb tagjának. Babi néni keresztelkedett ma, Jézus szerint szükséges nekünk víztől és lélektől újjászületnünk. Nos az ő életében most érkezett el ennek az ideje és bár már 82 éves, mégis ő a legfiatalabb újjászületett. Amikor megtudtam, hogy keresztelkedni fog és a pécsi gyülekezetből is többen, akkor elhatároztam, hogy egy nagy könyv formájú tortát fogok sütni. Igazi kihívás volt, nem csak a mérete, de a formája miatt is. Ha ilyen nagy munka van kilátásban előtte napokig, gyakran hetekig azon agyalok, hogy milyen lesz, mekkora, milyen tepsiben sütöm, hány tojásból, milyen töltelékkel, hogyan díszítem stb. A neten fellelhető összes képet megnézem ebben a témában. Nem történt ez másképp most sem. Tegnap reggel, amikor felkeltem, mielőtt nekiláttam megsütni egy gáztepsiben egy 8 tojásos kakaós vizes piskótát és egy 8 tojásos sárga vizes piskótát, körülnéztem, hogy mire tudom rátenni ezt a monumentális tortát. Találtam egy még beépítésre váró konyhaszekrény ajtót, rámértem a tepsit, amiben sütni akartam. Láttam, hogy éppen elfér raja a két tészta egymás mellett. Így a lapot bevontam arany színű csomagolópapírral és nekiláttam a sütésnek. Tudtam, hogy a kakaósból feketeerdő torta lesz, a sárgán még gondolkoztam. A végső döntést az hozta meg, hogy Anyu leszedett úgy 3 kg epret. Ekkor jött az ötlet, hogy a sárgát hasonlóan a meggyeshez eperrel készítem el. Először a meggyet főztem meg pudinggal, aztán az epret ugyanúgy felét összeturmixoltam és belefőztem a pudingport, édesítettem, majd egész szemeket forgattam bele. Amíg hűltek a gyümölcsös pudingok, addig elkészítettem a cukormassza virágokat és a csoki leveleket.A fehér cukormasszát fáradt rózsaszínre festettem, amihez úgy gondoltam nem illene egy harsány zöld levél, ezért készült barna csokiból. A meggyeshez a tejszínt kakaóval ízesítettem, az epreset csak sima tejszínnel felváltva csíkoztam a félbevágott tésztára.
A könyv forma kialakítását már közel 20 éve tanultam egy cukrász barátnőmtől. Azóta nem nagyon gyakoroltam, de most jól jött az ismeret. Amikor a könyv egyik fele elkészült örültem, hogy a formája éppen olyan, amilyennek szeretném látni. A másodikat is mellé építettem és az is elég jó lett. A tortát felvert tejszínnel kentem be. Szerettem volna megtörni a hab fehérségét, ezért kevés kakaóval és egy egészen pici sárga ételfestékkel színeztem. Ezzel kentem meg a tortát. Az oldalát villával húzkodtam meg a könyv lapjait utánozva. Kakaóból, cukorból és vajból csokit főztem, amit egy csepp fekete színezékkel még sötétebbé tettem. Ezzel írtam rá a szöveget és rajzoltam meg a könyv szélét a "borítót". Elrendeztem a virágokat rajta és néhány csokiindával kiegészítettem.
Ezzel még nem volt vége az izgalomnak, mert ugye egy ekkora tortának van ám súlya is! Ha számolgatjuk, hogy csak az ajtólap legalább 3 kg, 2 liter Hulala, fél kg cukor, 1,5 kg meggy, 1,5 kg eper, fél kg liszt - hogy csak a súlyosabbakat említsem ez már 9 kg. A mérete pedig 60x38 cm. A keresztség Pécsett volt, tehát ennek oda kellett érni - lehetőleg egészben.
Az éjszakát a hűvös előszobában töltötte nyitott ajtónál. Reggel betettem az autó csomagtartójába és nagyon óvatosan vezettem, hogy ne csúszkáljon el. Persze Pécsen sem tudtuk hűtőbe tenni délig, hanem jégakkukat tettünk a torta alá, hogy valamennyire hűtse.
Nagy meglepi volt, örültek a vendégek és az ünnepeltek a tortának. Kb 70-80 szelet lett belőle, mindenki megelégedésére. Az utolsó darabig elfogyott.
Nagyon sokan fotózták és még többen dicsérték a "cukrászt". Hálás vagyok Istennek azért, hogy adott képességet elkészíteni életem legnagyobb tortáját, és köszönöm a barátoknak, ismerősöknek a sok elismerő szót.
